Elérhető előnyök:
- Gyorsabb gyártás
- Gyorsabb anyagáramlás
- Optimalizált beszerzés
- Szervezettebb munkavégzés
- Kevesebb erőforrás
- Felesleges feladatok megszűnése
- Nagyobb kontroll
- Több hely a fejlesztésekhez
A termelékenység szempontjából fontos, hogy az üzemen belüli anyagáramlás a legrövidebb időn belül, a legkevesebb mozgatással történjen, mindezt úgy, hogy akadálymentes legyen. Meg kell szüntetni a szűk keresztmetszeteket, a kényszerű várakozásokat. Megfelelő tervezéssel csökken az átfutási idő és a gyártásközi készlet.
A legjobb módszer – amennyiben nem szoftvert alkalmazunk erre a feladatra – ha a üzemet – akár papíron – lemodellezzük. A modellnek méretarányosnak kell lennie, és minden gépet, eszközt, akár raklapot tartalmaznia kell. Az elkészült modellen a lehető legtöbb gyártási szimulációt el kell elvégezni. Ez elsőre nagyon sok munkának tűnik, de itt kell kiderülnie annak, hogy a gyártás gördülékeny lesz. Ha a rossz tervezés miatt az elrendezésen újra változtatni kell, akkor az komoly veszteséget okozhat.
Példa:
Adott egy gyártóüzem, 3 csarnokkal, különböző gyártmányokkal. Az alkatrészeket lemez táblákból kell kivágni, majd azokat hajlítani, hegeszteni, összeállítani, természetesen kereskedelemben beszerzett egyéb alkotóelemek is beépítésre kerülnek. A folyamat során egyes alkatrészeket külső partnerek is megmunkálnak.
A főbb problémák:
- határidő csúszások,
- alkatrész hiányokból eredő leállások,
- alkatrész sérülések,
- lassú átfutási idők.
A tervezés a gyártás körülményeinek és a gyártási folyamatok feltérképezésével kezdődött. A feltárt információk alapján a korábban elkészített alaprajzon lemodelleztük a kiindulási helyzetet, amelyet megfelelően rögzítettünk.
A szimulációk során végig vettük az ide tartozó beszerzési, raktározási, logisztikai és gyártási folyamatot, elvégzendő feladatokat, a munkások mozgását, a rendelkezésre álló eszközöket és azok aktuális kihasználtságát is.
A többszöri szimulációk eredményeképpen meghatározásra került az új üzemi elrendezés (layout). Átrendeztük a csarnokokat, a gépek és munkaterületek helyét, külön kialakításra került a műszaki átvétel és a selejt alkatrészek helye. Az összeszerelendő alkatrészeket egy helyen, áttekinthető módon tároljuk. Ugyanezt vezettük be a szerszámok esetében is, azaz műszak végén a kijelölt helyre kell letenni azokat. Új szabályok kerültek bevezetésre, megváltoztattuk a szünetek rendjét és egy új raktár is kialakításra került.
Bevezetett változások:
- Gyártási helyek megcserélése a jobb kihasználtság, a gyorsabb anyagáramlás és a jobb gyártási körülmények megvalósítása miatt
- Központi alkatrészraktár létrehozása (korábban több helyen történt az alkatrészek tárolása)
- Helyben csak az összeszereléshez szükséges alkatrészeket tároljuk, illetve egy előre meghatározott időtartamra, vagy gépmennyiségre elegendő kötőelemeket. Az alkatrészeket olyan sorrendben helyeztük el a tárolókban, amilyen sorrendben azok felhasználásra kerülnek.
- Új gyártási helyek megvalósítása (pl.: robot-hegesztés)
Főbb eredmények:
- több hely új gyártógépek üzembeállításához;
- pontosabban tervezhető a gyártás;
- kevesebb pénzeszköz áll a raktárkészletben;
- gyorsabb az összeszerelés;
- megszűnt az alkatrészhiány;
- gyorsult az anyagáram és kevesebb tárolási hely szükséges;
- a logisztikai feladatok gyorsabbak és pontosabbak lettek;
- a selejtes anyagok azonnal a megfelelő helyükre kerülnek;
- a beszerzés egyszerűbb és gyorsabb.
