Miért van szükség stratégiára az üzleti életben?
„Nincs szükségünk stratégiára, eddig is jól megvoltunk nélküle”
„Van stratégiánk, itt a fejemben”
„Igen, jó lenne stratégia, de még nem volt rá időnk”
Néhány olyan tipikus mondat, amellyel nap, mint nap találkozunk. Megvizsgálva ezeket a cégeket nagyon hamar kiderül, hogy vagy stagnálnak már hosszú évek óta, vagy már elindult a csökkenés ( persze ennek okát nem tudják). Előfordul olyan is, hogy a cég stratégia nélkül is jól működött, de ez betudható annak, hogy sikerült valamilyen újdonsággal megjelenniük, viszont a kezdeti nagy sikereket nem követte kiszámítható stabil növekedés.
Számukra állítottuk össze az alábbi rövid összefoglalót a lényegről:
Mire jó a stratégia
Kitűzött célok nélkül a dolgok csak úgy megtörténnek. A magánéletben mindenki szeretne valamit elérni. Például: kertes házat, családot, új kocsit, utazásokat. Ezeket céloknak hívjuk. Ahhoz megvalósuljanak, tervet kell kovácsolnunk, amellyel elérhetjük ezeket. A tervek lépéseket, teendőket tartalmaznak. Ezzel már el lehet kezdeni az első lépéseket. Aztán vagy teljesülnek, vagy nem.
A teljesüléshez már stratégiákban kell gondolkodnunk, amely minden erőforrásunkat, lehetőségünket, alternatívákat is figyelembe vesz. Ugyanez érvényes a vállalkozásokra is!
Egyik kedvenc idézetem Garri Kaszparovtól: „A stratégia nem azt jelenti, hogy kiterveljük, mit teszünk majd, ha történik valami, hanem azt, hogy előre kiszámoljuk, mi történik annak következtében, amit teszünk.”
Stratégia nélkül csak reagálunk, stratégiával irányíthatunk. Mindenki döntse el melyik a számára legjobb 🙂
Ha szeretnéd tudni, hogy mit kínálunk stratégia készítésben, kattints IDE
Az üzleti stratégia
A stratégia meghatározása: „cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében. Megkülönböztetjük az azonnali akciókat jelentő taktikától, mivel a stratégia a cselekvések és a végrehajtásukhoz szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg.”
A hatékony működés önmagában nem stratégia. Egy kisebb cég, üzlet – némi szerencsével – működhet akár stratégiák nélkül is, de kiélezett versenyhelyzetben mindenképpen szükség van stratégiai tervezésre.
A vállalatoknak ma rugalmasaknak kell lenniük, gyorsan kell reagálniuk a piaci változásokra. Folyamatosan értékelniük kell a tevékenységüket, szükség esetén pedig azonnal be kell tudni avatkozni. Egy vállalat csak akkor tudja felülmúlni a konkurenseket, ha olyan különbséget tud kialakítani, amelyet meg is tud őrizni.
Az üzleti stratégia fontossága
Sokan érzik nap mint nap, hogy „valami nem úgy működik” a vállalatnál ahogy kellene, „nem jönnek a számok”. Ez leggyakrabban az üzleti stratégia hiányára vagy hibájára utal.
Az üzleti stratégia az összes olyan döntésre és cselekvésre vonatkozik, amelyet a vállalkozás a jövőképe megvalósítása érdekében meghoz, vagy tesz. Ismerete és végrehajtása segíthet a vállalatnak piacvezetővé válni saját területén, hibái pedig azt jelenthetik, hogy a kitűzött üzleti célok valahol út közben elvesznek. Stratégia nélkül nem biztosítható egy szervezet hosszú távú fenntarthatósága. Az egyre fokozódó versenyhelyzetben az üzleti stratégia kiemelt fontosságú:
- Biztosítja a folyamatok ellenőrizhetőségét, azaz növeli a tervek megvalósulásának esélyét.
- Míg a tervezés csak a célokat határozza meg, a stratégia alkotás viszont segít a vízió megvalósításában és elérésében.
- Biztosítja a tervezett működést, ami nagyobb hatékonyságot jelent. A csapattagok tisztában vannak feladataikkal és a források is megfelelően kerülnek felosztásra.
- Segít versenyelőnyhöz jutni a szegmens többi tagjával szemben. Ez egyedivé is teszi a vállalatot a vásárlók számára.
- Amikor a vezetők stratégiát fogalmaznak meg, megértik erősségeiket és gyengeségeiket, így kamatoztathatják azt, amiben jók, és javíthatnak azon, amiben nem.
Az üzleti stratégia és szintjei
A vállalat különböző szintjein eltérő üzleti stratégiákat alkalmaznak, melyek attól a céltól függenek, amit a szervezet egésze el akar érni. Közös jellemzőjük, hogy két fázisból állnak. Az első az analitikus fázis, amikor a rendelkezésre álló információ vizsgálata történik meg (ezek lehetnek piaci információk, a vállalat folyamataira és erőforrásaira vonatkozó információk stb). A második szakaszban felmérési szakasz eredményeire alapozva történik meg a szükséges tevékenység megtervezése és annak végrehajtása során az ellenőrzés, mérés mikéntjének kialakítása. Az üzleti stratégiának alapvetően három szintjét különböztetünk meg:
Vállalati szint: A legmagasabb szint. Meghatározza a célokat és azok elérésének módját, az egész szervezet küldetését, jövőképét és vállalati célkitűzéseit.
Üzleti egység szintje: Ezen a szinten az üzleti stratégia a szervezet egyes alegységeinél eltérő a különböző folyamatok és műveletek miatt, azonban ennek a stratégiának összhangban kell lennie a szervezeti célokkal és célkitűzésekkel.
Funkcionális szint: Funkcionális szinten a stratégiát olyan osztályok határozzák meg, mint a marketing, az értékesítés, az üzemeltetés, a pénzügy stb. Az ilyen típusú funkcionális szintű stratégiákra a szervezeten belüli napi funkciók hatékonyságának biztosításához van szükség.
